Senkinek semmi köze hozzá, hogy megkeresztelitek-e a gyereket. De tudd azt is, hogy neked sem kötelező ezért bármit elszenvedni.

erőszak gyerek

Előre bocsátom, hogy a családunk többék-kevésbé katolikus, a feleségem a többé, én a kevésbé, de azért a semminél ez is több. Nem volt számunkra kérdéses, hogy megkereszteljük-e a gyerekeinket, még akkor sem, ha a közeli és távoli rokonok, nem hogy hozzánk képest is kevésbé, de némelyikük egyáltalán nem mondható vallásosnak, ellenben kifejezetten viszketést kapnak a tömjénszagtól. És ez rendben is van így, mi sem mondjuk nekik, hogy legalább divatból jöjjenek éjféli misére Szenteste, mert a kókusztejet sem erőltetem, csak mert nekünk ízlik, hát nem tartjuk mi hülyének a másikat ettől, mindenki éljen azon szokásaival, amik neki fontosak, a másik ebbe ne pofázzon bele. Viszont a körzeti megbízott paptól a szülő kifejezetten azt várná előzetesen, hogy mosolyogva és tárt karokkal fogadja, ha az karján csecsemővel bekopog a plébánián, hogy dicsértessék, keresztelnénk. Na mi nem ezt kaptuk.